Miután sikerült a beszámoló írást mindig másnapra napolnom szerda óta, ezért gondoltam most már ideje lenne tenni valamit az ügy érdekében. Mivel a héten három bulin sikerült végig küzdenem magam, a pünkösd hétfő maga az áldás. A hétvégén valami alvás pótlást is sikerült nyélbe ütnöm a holt időkben de ez elenyésző volt. Szóval a hét második fele nappal az alvásról, éjszaka bulizásról/fotózásról szólt.
Szerda reggel még csipás szemmel olvasom unokabátyámnál az e-maileket, és megakadt a szemem egy hírlevelen. Trancetream fórumról jött a bérking nyúz, miszerint “Ma este Markus Schulz Party Budapesten”. Nekem se kellett több, akkreditáció kutyafuttában elintézve, iskola elnapolva. Este 8 -kor melóban végeztem, egy gyors pasi cicoma és indulásra készen. Mivel kapunyitás este 9 -re volt meghirdetve, gondoltam jó lenne odaérni időben, ami nem volt utolsó gondolat. Több száz ember várt a bejutásra a klub előtt. Mivel mostanság sportot űzök abból, hogy nem tudom hova szeretnék menni és így elindulok otthonról (lásd később Tiesto koncert) ezért most sem tehetem másképpen. Szerencsére a taxi sofőröm jól ismerte a helyet, utólag is köszönöm neki, hogy közel 15 perces menetidőben élhetem át egy Pest-Buda utat. Amint megérkeztem azonnal ismerős arcok fogadtak, többek közt bele is futottam a soundblog szerkesztőségébe a bejáratnál (értsd: István). Mivel nem vagyok a sorban állás híve, én úgy döntöttem befáradok és felmérem a terepet bent. A helyre belépve azonnal megpillantottam a Poleposition duót, akik éppen a potmétereket melegítették az éjszakára. Gyorsan leadtam a ruhatárba a dolgaimat és kikértem egy italt. Eközben megindult a közönség is befelé. Összesen 600 ember volt kíváncsi a bulira, ami egyszerűen hihetetlen szám egy napi promozás mellet. Markus Schulz munkássága nem ma kezdődött, már csak abból is látszik, hogy a DJMAG toplistáján a világ 8. legjobb DJ -jeként tartják számon. De valljuk be, kishazánkban nem ez befolyásolja a jegy eladások számát.
Visszatérve az éjszakára, a hely teljesen megtelt és a hangulat a tetőfokára hágott egy fél óra leforgása alatt. Amint Markus megérkezett a közönség teljesen kikelt magából és a DJ pult felé tódult. Igazából ez azért is volt kellemetlen, mert a szórakozóhely szerintem nem volt felkészülve ennyi ember fogadására és 10 percenként hordták át a közönségen az italokat a bárpultosok. Sajnos a hely adottságai sem voltak a legjobbak bulizás terén de azt kell, hogy mondjam hajnali 2 -kor így is le kellett raknom a fényképezőt. Markus olyan beleéléssel zenélt végig és élt a közönségért, hogy öröm volt nézni és engem is megmozgatott. Sajnos ez a közvetlenség és szenvedély ma már nem sok zenészben található meg. Olyan 3 -ig buliztunk, aztán mivel Istvánnak menni kellett dolgozni reggel, ezért megindultunk haza. Fájdalmas búcsút vettem mindenkitől, és megfogadtam július 22-én Rióban folytatjuk.
[nggallery id=3]