Az előző hétvégén került megrendezésre a 2010-es Pálinka- és Kolbászfesztivált a Budai-várban. Remek fakultatív programnak ígérkezett, már csak a jó időre való tekintettel is. Kihagyhatatlan események listájába be is véstem, még hónapokkal ezelőtt. Személy szerint nagyon vártam, nyáron sajnos egy szüreti fesztivált ki kellett hagynom. Szóval a lehetőség adott volt elmaradásaim bepótlására, mind kulturális programok, mind a bevitt alkohol mennyiség szempontjából.
A fesztivál Budapesten, a Budavárban foglalt el méltó helyét. Én a fesztivál 3. napján voltam kint. Próbáltam lehetőleg késő délután érkezni, de szembesülni kellett azzal, hogy ezen a fesztiválon végig telt ház van. A bejutás ettől független viszonylag gyorsan történt. Ami külön tetszett, hogy belépéskor mindenkinek adtak egy poharat a belépő mellé, dedikálva a fesztivál logójával. Zseniális ötletnek tartottam, másrészt most már itthon is tudok miből pálinkázni. Noha, soha sem voltam egy nagy pálinkaimádó, de az utóbbi években volt némi szerencsém egy pár házi és nem házi kuriózumhoz. Azóta persze már egészen jól viselem a pálinka ízét. Mindenesetre most nem kellett attól tartanom, hogy nem találom meg a hozzám illő pálinkát, választék volt bőven. A fesztivál zenei kavalkádja viszont elég szűk szubkultúrát próbált összezárni egy relatíve kis helyre. Szerencsére nem is volt más a főszempont a fellépők előadásaiból ítélve. Remélem jövőre sem változtatnak a szervezők ezen a koncepción, és ugyanígy csak feltörekvő magyar előadókat hívnak meg.Külön érdekesség, hogy Tokenes fizetési rendszer volt, aminek én értelmét nem láttam egy ilyen rendezvényen. Egy gyors étkezés (értsd, délutáni ebéd) és némi pálinka elfogyasztás után, kiéltem művészi perverzitásom. Ennek eredménye lett a “Flaming Horse” fotóm, tehát már csak ezért is megérte kiszabadulnom az íróasztal mellől. Mivel már kezdett sötétedni, ezért ideje volt fájdalmas búcsút venni a fesztiváltól.
Összegezve, ez egy remek hétvége volt. Aki nem volt még ezen a fesztiválon, annak csak ajánlani tudom. Egyszer mindenképpen érdemes kimenni rá, már csak a feeling miatt is. Utána még megdobtuk a napot egy kávézással. A vicc az egészben nem is az, hogy pálinkázás után kávéztam, hanem hogy ez adott keretet napomnak, ugyanis előtte is kávézni voltam